Volt egyszer egy hangos gyár, ami a város kenyerét adta. Mára egy rejtélyes építménnyé vált, ami Kelenföld, a város és a folyó múltjáról mesél. A hatalmas betontömbök között most egy új történet kezdődik. Dél-Buda új helyén mi, a városlakók vagyunk a középpontban, együtt hozunk létre a romokból valami újat. Az üres hengerek hamarosan a közös ötleteinkkel telnek meg.
Itt mindannyian egy malomban őrölhetünk. A cél a gyorsan változó környéken egy olyan biztos pont létrehozása, ahol van idő és tér átgondoltan alkotni és cselekedni. Egy befogadó új helyről álmodunk, ahol egymás mellett elfér újrahasznosító műhely, közösségi iroda, gyermekmegőrző, vagy épp egy minőségi menza. És még mindig marad tér a Egy közösségi központ, ahol a résztvevők alakítják a szabályokat, és közösen nagyszerű dolgokat alkotnak : szerelnek, főznek, mozognak, tanulnak, és együtt gondoldoznak a környék és a város jövőjéről.
A HENGERMALOM résztvevői számtalan területről érkeznek: értékteremtő vállalkozók, művészek, civilek és önkéntesek, akik hisznek abban, hogy ha együtt dolgoznak, a környezetük alakításában. A korábbi gépsorok helyén egy önálló, önfenntartó ökoszisztémát hoznak létre, ami példát mutat a város fejlődésének.
HENGERVÁROS
Kelenföld Dunához közelebbi része hagyományosan, a város ipari zónájáként, az egyre növekvő metropolisz mindennapi kenyerét adta. A rendszerváltás utáni új korszak a hatalmas ipari zónák fokozatos átalakulásával járt. Ma a területet daruk és betonkeverők zaja tölti be, a környék ingatlanfejlesztési zóna lett. Az, hogy az ipari műemlékek közötti elkerített lakó- és irodaparkokból hogyan lesz élhető lakó- és munkakörnyezet, hogy hol van a terület központja, egyelőre nem látszik.
A környék közepén viszont még van egy kihasználatlan terület, aminek minden adottsága megvan, hogy a környék identitásképző központjává váljon.
Kelenföld Dunához közelebbi része hagyományosan, a város ipari zónájáként, az egyre növekvő metropolisz mindennapi kenyerét adta. A rendszerváltás utáni új korszak a hatalmas ipari zónák fokozatos átalakulásával járt. Ma a területet daruk és betonkeverők zaja tölti be, a környék ingatlanfejlesztési zóna lett. Az, hogy az ipari műemlékek közötti elkerített lakó- és irodaparkokból hogyan lesz élhető lakó- és munkakörnyezet, hogy hol van a terület központja, egyelőre nem látszik.
A környék közepén viszont még van egy kihasználatlan terület, aminek minden adottsága megvan, hogy a környék identitásképző központjává váljon.
HENGERPART
A HENGERMALOM projekt két ikonikus épület és a közöttük lévő udvar hasznosításával jön létre a Kopaszi gát szomszédságában. Az izgalmas ipari terekben rengeteg lehetőség rejlik, viszont még sok munka is, amíg jól használhatóak lesznek. Az első időszakban elsősorban a földszinti tereket és az udvart szeretnénk belakni.
A HENGERMALOM projekt két ikonikus épület és a közöttük lévő udvar hasznosításával jön létre a Kopaszi gát szomszédságában. Az izgalmas ipari terekben rengeteg lehetőség rejlik, viszont még sok munka is, amíg jól használhatóak lesznek. Az első időszakban elsősorban a földszinti tereket és az udvart szeretnénk belakni.
HENGEREMLÉKEZET
A HENGERMALOM projekt fontos része, hogy tiszteletben tartsuk a helyszín múltját.
A hely története ezer szállal kötődik a városhoz és a Dunához. Budapest a Dunán sorakozó hajómalmok városából néhány évtized alatt a világ második legnagyobb malomipari központjává vált. A gőzhajók és gőzmalmok robbanásszerű elterjedése volt a gyors fejlődés hajtóereje, aminek az egyik utolsó emléke a Budai Hengermalom. Az épületek megőrzésével ezt a történetet írjuk tovább.
KITŐL TANULUNK?
A HENGERMALOM projektben a célunk a helyszín fokozatos, adaptív újrahasznosítása. Az ilyen típusú beavatkozások nemcsak a városképet javítják, hanem új perspektívát is nyújtanak a fenntarthatóság és a kulturális értékek megőrzése terén. Az új életre keltett ipari örökségek gyakran válnak közösségi és kulturális központokká. Ezek a projektek bizonyítottan erősítik a közösségi összetartozást és javítják a lakosok életminőségét. Környezetvédelmi szempontból pedig csökkentik a szemét mennyiségét, megóvják a természetes erőforrásokat, és hozzájárulnak a tisztább, egészségesebb környezethez.
Nyugat-Európában ennek mára bevett gyakorlata van, de szerencsére ma már a közvetlen szomszédságunkban is számos jó példa látható. Például a pozsonyiNova Cvernovka, egy volt vegyipari iskola épületében kialakított közösségi és kulturális tér, vagy a bukaresti Halele Carol, egy korábbi ipari csarnokból és gyárépületből átalakított központ, ma koncerteknek, kiállításoknak, workshopoknak és más közösségi programoknak ad otthont. Belgrádban pedig egy régi siló épülete szolgál egyedülálló térként művészek, kreatív szakemberek és a helyi közösség találkozására a fenntartható turizmus és a helyi közösségépítés jegyében.